Az elmúlt napokban a gyanú szerint két szarvasmarhát vágtak le illegálisan egy tiszafüredi szarvasmarha telepen. Az állatokról feltételezni lehetett, hogy betegek voltak, de erről az állategészségügyi hatóságot nem értesítették a tulajdonosok. A NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának vizsgálata a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. A területileg illetékes kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, illetve népegészségügyi szakigazgatási szervének szakemberei a helyszínen megtették a szükséges intézkedéseket, közvetlen veszéllyel az eddigi adatok ismeretében már nem kell számolni.
A lépfene (anthrax) által okozott emberi megbetegedés jellemzői
A lépfene kórokozójával az ember a beteg állatokkal (főként kérődzőkkel) történő közvetlen kapcsolat (az állatok gondozása, vágása, feldolgozása, húsuk elfogyasztása) révén fertőződhet. Főleg a hentesek, vágóhídi dolgozók, bőr-, gyapjú- és szőrmefeldolgozó üzemek dolgozói vannak a betegség veszélyének kitéve, de beteg kérődzők házi vágását követően a húsból fogyasztók körében a gyomor-bélrendszert érintő megbetegedés is előfordulhat.
A kórokozó emberről – emberre nem terjed.
Fontos kiemelni, hogy az időben felfedezett lépfene megbetegedés antibiotikummal jól gyógyítható. Mivel a járványügyi nyomozás jelenlegi információi szerint a fertőzött állományból származó hús emberi fogyasztásra is került, ezért a hatóságok kérik azokat, akik a beteg állatokkal közvetlen kapcsolatba kerültek vagy fogyasztottak azok húsából, és észlelik a betegség tüneteit, mielőbb forduljanak orvoshoz!
Lappangási idő és tünetek
A betegségnek három formája fordul elő. Az embernél a bőr-anthrax a leggyakoribb, amikor is a lépfene spórái apró sérülésen keresztül jutnak a szervezetbe. A fertőzés és az első tünetek megjelenése között 1-7 nap telhet el. A behatolás helyén a bőrön rovarcsípéshez hasonló, viszkető, apró piros csomó jelentkezik. Ebből 1-2 nap elteltével hólyagocska fejlődik. A betegség során egyre több ilyen hólyagocska jelenik meg, melyek jellegzetes, fájdalmatlan, 1-3 cm-es átmérőjű lépfene-karbunkulussá (pokolvar) olvadnak össze. Ezek közepe később feketésen elszíneződik.
Az embernél normál körülmények között sokkal ritkább a tüdő-anthrax, amikor a fertőzés a spórák belélegzésével történik. A lappangási idő 1-60 nap között változhat. A betegség kezdeti tünetei lázas megfázáshoz hasonlók, a magas láz és hidegrázás mellett a beteg légszomjra panaszkodik, majd gyors lefolyású, véres köpet ürítésével párosuló mellkasi gyulladás alakul ki.
A fertőződés a beteg állat nyers húsának vagy forralatlan tejének fogyasztása útján is bekövetkezhet, a kórokozó szájon át történő bejutását követő 17 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés kezdeti jelei: étvágytalanság, láz, hasfájás, majd véres hányás, illetve a bélgyulladás miatt véres széklet ürítése.
