Szép napra virradtunk május első napján. A kora tavaszi szél májusfákat lengetett a hivatal kertjében és lányos házak kapuja előtt. Korán keltek a szervezők is, mert a nóbordai sportpályán 10 órakor kispályás labdarugó kupamérkőzés kezdődött.
A nevezéskor kiderült, hogy itt „nemzetközi” mérkőzések lesznek, mert nemcsak fürediek, szőlősiek, hanem németek és „brazilok” (legalább is így nevezte meg magát a csapat) vesznek részt a tornán. Az izgalmas és humoros percek sűrűn váltogatták egymást, a közönségnek tetszett a sportszerű, színvonalas játék, de értékelték a nagy szívvel és szerény tudással játszó focistákat is. Miközben zajlottak a mérkőzések a kondérokban készült a hamisítatlan babgulyás.
A megszokott néprajzi kiállítás megtekintése után a lelkes csapattagok és segítőik már a citromos, zelleres és sajtos-krumplis kolbász kóstolására készültek. De mint később kiderült nemcsak mi, hanem a közönség is erre „gyúrt”. Tudtuk, hogy a zsíros kenyér, a sült vér, az orjaleves, a toros- és töltött káposzta, a májas hurka, a tepertő, a forralt bor és a tea sikert arat, de az a bizonyos egyedi ízesítésű kolbászkülönlegességek minden érdeklődést felülmúltak. Amikor már elfogyott 40 kg kenyér, a két üst töltött- és toroskáposzta, és még mindig hosszú sor kígyózott a hurkáért, a kolbászért – és még mi sem ettünk -, akkor azt mondtuk: „ Na, ez ismét jól sikerült!!!!”
Pedig az iskolás gyerekek tavaszt idéző, szép irodalmi műsorral készültek az ünnepre. A Himnusz hangjai után Kerekes András polgármester méltatta az évforduló jelentőségét.
“Fruskák, Gyurkák, Dorottyák” címmel február 11-én farsangváró alkotódélutánon vehettünk részt az általános iskolában.
Farsang
Műsorukon indulók, népszerű fúvós zenekari feldolgozások szerepeltek. Előadásuk zárásaként a pattogó zene ritmusára és a közönség ütemes tapsára kisétáltak a tornateremből. A „szépkorúakat” a Szőke Tisza Népzenei Együttes énekesei képviselték. Sok-sok sikeres fellépésükkel a hátuk mögött néhány napja kapták meg a Tiszafüredért kitüntető díjat. A műsorukon tiszai népdalok, katonadalok, történelmi énekek szerepeltek, és a végén a közönséggel együtt énekelték, hogy “Túl a Tiszán faragnak az ácsok…” A 35 éve sikeres kórusnak és vezetőjének – Erőss Lászlóné karnagynak – a kitüntetés alkalmából Oláh Vince alpolgármester gratulált, és megköszönte a együttes hangulatos műsorát.
Ilyenkor olyan a határ, mint egy nagy mesekönyv lapjai. Azonban ez a szépség múlékony, 1-2 óra és lehullnak a “jégvirágok”, délre már nyoma sincs az éjszakai varázslatnak. Mire a Nap lebukik, már csak a kopasz fák sötét ágai uralják a téli tájat. Aki kíváncsi erre, sétáljon egyet a faluban, a hófedte csatornák mellett, és a befagyott Tisza partján…vagy nézze meg képgalériánk képeit.
Voltak, akik még pityeregtek a “nagyszakállú” láttán, mások már sejtették, ki van a piros palást mögött, de az ajándékozás öröme így teljes volt. Gyerekektől volt hangos az idősek otthona is. Énekkel, tánccal, regőléssel köszöntötték az óvodások, iskolások a megjelent időseket, akik ajándékkal, süteménnyel várták “unokáikat”. A leghosszabb éjszakák csodálatos hangulatot varázsoltak a tornaterembe. Az óvoda és általános iskola tanuló nagyon szép karácsonyi műsorral örvendeztették meg a szülőket és a vendégeket. Másnap már a tiszafüredi ifjúsági fúvós zenekar játéka teremtett ünnepi hangulatot. Immár hagyomány, hogy ezen a napon a zenekar mellett mazsorett csoportok is szórakoztatják a népes közönséget. Végül a Nóbordán a barantások hatalmas tűzzel űzték el a sötétséget az év leghosszabb éjszakáján, hogy aztán jöjjön a világosság, és az év legszebb ünnepe a KARÁCSONY.
