A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásának nyilvántartásba vételére
[bejelentés kötelező adattartalma a 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet 2. melléklet A) pontja szerint]
A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai
1. A nyilvántartásba vétel száma: 14/2009.
2. A kereskedő neve: Kalóz Csabáné
Címe, illetve székhelye: 5244 Tiszaszőlős, Béke út 25.
3. A kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma: ES-294194
4. A kereskedő statisztikai száma: 64269919-5211-231-16
5. A folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint:
5.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek):
5244 Tiszaszőlős, Kossuth L. út 2.
5.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke:…………………
5.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy – ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed – a megye, illetve az országos jellege megjelölése: ……………………………………………………………………
5.4. csomagküldő kereskedelem esetében a működési területével érintett települések, vagy – ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed – a megye, illetve az országos jelleg megjelölése; …………………………………………………………………….
6. A kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3.§ (4) bekezdése szerint. Üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenység
7. Amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet
7.1. napi/heti nyilvántartási ideje: Hétfőn 8 órától 12 óráig Keddtől-Péntekig de. 8 órától – 12 óráig du. 14 órától 17 óráig Szombaton 8 órától 12 óráig Vasárnap 8 órától 10 óráig
7.2. üzlet elnevezése: 100 FORINTOS BOLT
7.3. az üzlet alapterülete (m2): 20 m2
7.4. vendéglátó üzlet esetében befogadóképessége:……………………………………
7.5. a 25. § (4) bekezdés szerinti vásárlók könyve használatba vételének időpontja: 210/2009. 2005. 05. 26.
8. Az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban
8.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből:
1.3 csomagolt kávé, 1.9 édességáru, 18. papír- és írószer, 27. Játékáru, 1. Élelmiszer, 3. Textil, 20. Illatszer, 21. Háztartási tisztítószer, vegyiárú;
8.2. a Jöt. 3.§ (2) bekezdése szerinti termékek:…………………………………………
9. Kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a kereskedelmi tevékenység jellege:
9.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2.§ 10. pont):…………………………
9.2. kiskereskedelem (Kertv. 2.§ 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat: kiskereskedelmi tevékenység
9.3. nagykereskedelem (Kertv. 2.§ 18. pont):…………………………………………..
10. Annak ténye, hogy az üzletben folytatnak-e
10.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni: nem
10.2. kíván-e az üzletben a 22.§ (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni: nem
11. Ha a kereskedő külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytat, a külön engedély alapján forgalmazott termékek körét, megnevezését, továbbá a külön engedélyt kiállító hatóságot és a külön engedély számát, hatályát (egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban)
12. A kereskedelmi tevékenység megkezdésének időpontja: 2009. 12. 31.
Csapatunk tagjai – Csiki Ferencné, Leviczki Elemérné, Kalóz Imre, Oláh Attila, Paska Zoltán, Tolvaj László – és a segítőik már kora hajnalban talpon voltak. A fogópálinka kóstolása után gyorsan berendezték az előző napon kialakított portát, és elkezdődött a nagy munka a “konyhában” és az “udvaron”. Amíg a szakácsok a hagymát tisztították, a kislányok szalonnából megformázták hazánk térképét. A korán kelő látogatókat forral borral, pogácsával és zsíros kenyérrel fogadtuk. Természetesen nekik is jutott a pálinkából. A kb. 110 kg-os hízó gyorsan kilehette lelkét a Kalóz “mester” éles kése nyomán, majd a szakszerű perzselés, mosás, darabolás után dagadó, orja, karaj, szalonna formájában az asztalon pihent. Az étlapot a szőlősi hagyományok alapján állítottuk össze: orja leves házi csigatésztával, töltött és disznótoros káposzta, sült kolbász és hurka. Specialitásunk a “citronyos-zelleres” kolbász Kossuth Lajos módra, amely elnyerte a közönség tetszését. Délben benépesült a portánk, mert már a teljes étlapból lehetett választani. El is fogyott minden, három óráig 770 kóstoló jegyet gyűjtöttünk össze. A látogatóink többségével sikerült beszélgetni is. Voltak, akik már tavaly is megkóstolták a szőlős ízeket, mások az idén ismerték meg a csapat és segítőik hozzáértését. A zsűri érdeklődéssel figyelte szereplésünket, de a díjak az idén “elkerülték” csapatunkat. De szomorúságra semmi okunk, nagyon jól éreztük magunkat, és ugyanezt láttuk a látogatók arcán is. És ez a legfontosabb!
A Himnusz hangjai után Imre Edina köszöntötte a jelenlévőket. Majd Kerekes András polgármester ünnepi beszédében méltatta a márciusi ifjak rendíthetetlen hitét a győzelemben, azt a lelkesítő tudatot, amely a közös cél – az összefogás – elérésében öltött testet. Az 1848. márciusának tanulságát, és egyben üzenetét, a kor kihívásaira adott bátor tettekben jelölte meg. Az ünnepi beszéd után az óvodások és az általános iskolások versekkel, dalokkal köszöntötték az ünnepet. A mondanivalóját talán a műsorban elhangzott két mondat adja vissza legjobban: „Március 15-én, amikor kitűzzük a kokárdát, megdobban a szívünk. A szabadság, az összetartozás az igazi hazaszeretet, a remény a jobb és igazságosabb életért érzése hatalmasodik el rajtunk.” Az ünnepi műsor második részében egy kis jelenetben azt mutatták be, hogy ki mivel járult hozzá a magyar pénz – a Kossuth bankó – értékállóságához. Volt aki, a piros csizma árát, az ezüstórát, a jegygyűrűt, a rézmozsarat, a legkisebb gyerek a maga készítette ostorát küldte el Kossuth apánk hívására. Az ünnepség a kopjafánál folytatódott, ahol Varga Mihály országgyűlési képviselő méltatta az ünnep jelentőségét. A történelmi jelentőségű események mellett szólt az emberi helytállás nagyszerű példáiról: a hősiességről, a bátorságról, a másokért vállalt felelősségről. A beszédét követően megkoszorúzta a 48-as forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafát. Koszorút helyeztek el a települési, a kisebbségi és a diákönkormányzat és az egyházak képviselői, az óvodások pedig kis zászlókat szúrtak a virágtartóba. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget.
Óvodánk helyi nevelési programjának egyik sajátossága a néphagyomány ápolás. Ennek szellemében minden évben megrendezzük a gyermekek számára igen kedvelt farsangi mulatságot. Idén is az iskola tornatermében kaptunk helyet, hiszen a rendezvény mindig nyilvános: a gyermekek szülei, hozzátartozói vendégként részesei az ünnepségünknek.
