Működési engedéllyel rendelkező üzletről
[működési engedély kötelező adattartalma a 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet 2. melléklet B) pontja szerint]
A kereskedő és az üzlet adatai
1. A nyilvántartásba vétel száma; 11/2009.
2. A kereskedő neve: Pardyné Fenyvesi Magdolna Hajnalka
Címe, illetve székhelye: 5244 Tiszaszőlős Fő út 45.
3. A kereskedő cégjegyzékszáma, vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma: ES-499259
4. A kereskedő statisztikai száma: 63296271-5630-231-16
5. Az üzlet
5.1. napi/heti nyitvatartási ideje. Hétfőtől-Csütörtökig 7 órától 22 óráig; Péntektől-Szombatig 7 órától – 24 óráig; Vasárnap 7 órától – 22 óráig;
5.2. címe, helyrajzi száma: 5244 Tiszaszőlős Fő út 45.
5.3. elnevezése: SZOMJAS HORGÁSZ BOROZÓ
5.4. alapterülete (m2): 25 m2
6. Üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt
6.1. üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma a 3. melléklet alapján:
2. Dohányárú
6.2. egyéb termékek, megnevezése, sorszáma a 6. melléklet alapján: 1.3 Csomagolt kávé, dobozos, illetve palackozott alkoholmentes és szeszesital, 1.2 Kávéital, alkoholmentes – és szeszes ital, 1.9 Édességárú,
6.3 a Jöt. 3.§ (2) bekezdése szerinti termékek megnevezése: 9. Dohánygyártmány
7. Üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:
7.1. kiskereskedelem (Kertv. 2.§ 13.pont) üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenység.
7.2. nagykereskedelem (Kertv. 2.§ 18. pont): …………………………………………
8. Ha az üzletben külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytatnak, a külön engedély alapján forgalmazott termékek körét, megnevezését, továbbá a külön engedélyt kiállító hatóságot és a külön engedély számát, hatályát:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
9. A kereskedelmi tevékenység módosításának időpontja: 2009. 12. 31.
Csapatunk tagjai – Csiki Ferencné, Leviczki Elemérné, Kalóz Imre, Oláh Attila, Paska Zoltán, Tolvaj László – és a segítőik már kora hajnalban talpon voltak. A fogópálinka kóstolása után gyorsan berendezték az előző napon kialakított portát, és elkezdődött a nagy munka a “konyhában” és az “udvaron”. Amíg a szakácsok a hagymát tisztították, a kislányok szalonnából megformázták hazánk térképét. A korán kelő látogatókat forral borral, pogácsával és zsíros kenyérrel fogadtuk. Természetesen nekik is jutott a pálinkából. A kb. 110 kg-os hízó gyorsan kilehette lelkét a Kalóz “mester” éles kése nyomán, majd a szakszerű perzselés, mosás, darabolás után dagadó, orja, karaj, szalonna formájában az asztalon pihent. Az étlapot a szőlősi hagyományok alapján állítottuk össze: orja leves házi csigatésztával, töltött és disznótoros káposzta, sült kolbász és hurka. Specialitásunk a “citronyos-zelleres” kolbász Kossuth Lajos módra, amely elnyerte a közönség tetszését. Délben benépesült a portánk, mert már a teljes étlapból lehetett választani. El is fogyott minden, három óráig 770 kóstoló jegyet gyűjtöttünk össze. A látogatóink többségével sikerült beszélgetni is. Voltak, akik már tavaly is megkóstolták a szőlős ízeket, mások az idén ismerték meg a csapat és segítőik hozzáértését. A zsűri érdeklődéssel figyelte szereplésünket, de a díjak az idén “elkerülték” csapatunkat. De szomorúságra semmi okunk, nagyon jól éreztük magunkat, és ugyanezt láttuk a látogatók arcán is. És ez a legfontosabb!
A Himnusz hangjai után Imre Edina köszöntötte a jelenlévőket. Majd Kerekes András polgármester ünnepi beszédében méltatta a márciusi ifjak rendíthetetlen hitét a győzelemben, azt a lelkesítő tudatot, amely a közös cél – az összefogás – elérésében öltött testet. Az 1848. márciusának tanulságát, és egyben üzenetét, a kor kihívásaira adott bátor tettekben jelölte meg. Az ünnepi beszéd után az óvodások és az általános iskolások versekkel, dalokkal köszöntötték az ünnepet. A mondanivalóját talán a műsorban elhangzott két mondat adja vissza legjobban: „Március 15-én, amikor kitűzzük a kokárdát, megdobban a szívünk. A szabadság, az összetartozás az igazi hazaszeretet, a remény a jobb és igazságosabb életért érzése hatalmasodik el rajtunk.” Az ünnepi műsor második részében egy kis jelenetben azt mutatták be, hogy ki mivel járult hozzá a magyar pénz – a Kossuth bankó – értékállóságához. Volt aki, a piros csizma árát, az ezüstórát, a jegygyűrűt, a rézmozsarat, a legkisebb gyerek a maga készítette ostorát küldte el Kossuth apánk hívására. Az ünnepség a kopjafánál folytatódott, ahol Varga Mihály országgyűlési képviselő méltatta az ünnep jelentőségét. A történelmi jelentőségű események mellett szólt az emberi helytállás nagyszerű példáiról: a hősiességről, a bátorságról, a másokért vállalt felelősségről. A beszédét követően megkoszorúzta a 48-as forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafát. Koszorút helyeztek el a települési, a kisebbségi és a diákönkormányzat és az egyházak képviselői, az óvodások pedig kis zászlókat szúrtak a virágtartóba. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget.
Óvodánk helyi nevelési programjának egyik sajátossága a néphagyomány ápolás. Ennek szellemében minden évben megrendezzük a gyermekek számára igen kedvelt farsangi mulatságot. Idén is az iskola tornatermében kaptunk helyet, hiszen a rendezvény mindig nyilvános: a gyermekek szülei, hozzátartozói vendégként részesei az ünnepségünknek.
